…spagetti. A kiindulási alap valami gyors, paradicsomos tészta volt, aztán meg már láttam magam előtt, milyen szép lesz együtt a narancssárga répa meg a mélyzöld cukkíni…

Hozzávalók:

• 1 fej hagyma
• 1 szál répa
• 1 kis cukkíni (3 cm átmérőjű)
• 50 dkg passzírozott paradicsom (’Russo passata di pomodoro’)
• fűszerek ízlés szerint, nálam őrölt fűszerkömény, chili, garam masala, oregánó
• só, bors, házi fűszersó (szárított fűszerkeverékből)
• mozzarella (mini golyók, de lehet cafrangosra tépett nagy is)
• tetejére reszelt sajt
• (lehet kevés szárított sonkát is tépkedni rá a végén, de el is hagyható)

Elkészítés:

1. Vizet forralok és kifőzöm a spagettit, mire megfő, a szósz is kész.
2. A hagymát apróra vágom, a hámozott répát és a hámozatlan cukkínit gyalun 1-1,5 mm vastagra szeletelem.
3. Olajon elkezdem pirítani-párolni a répát, kis idő után hozzádobom a hagymát is. Mikor a répa már félig puha, de még van mit harapni rajta, belekeverem a cukkíni karikákat is, de ezekkel már csak fél percig kevergetem.
4. Ekkor jönnek a fűszerek, kicsit pirítom velük, majd beleöntöm a passzírozott paradicsomot, ez pár perc alatt besűrűsödik. Kevés mézet öntök hozzá, hogy ne legyen savanyú. Kész.
5. Tálaláskor: tészta + szósz + mozzarellagolyók + (szárított sonka) + sajt.

Nyammm!

Azt hiszem a címmel mindent el is mondtam. A dogmatikus-autentikus irányzat követői kérem fordítsák el a fejüket ;)

Szóval adott volt egy gömb mozzarella és egy szép paradicsom, ezeket vékony szeletekre vágtam, elrendeztem, kevés sót, borsot szórtam rájuk.

A klasszikus „insalata caprese”-hez már csak a friss bazsalikom hiányzott, itt elvérzett a dolog, volt helyette viszont olajban eltett medvehagyma*, ebből csurgattam rá néhány teáskanálnyit. Jót tesz neki egy kis állás.

* Mamma receptje alapján 10 dkg medvehagymát aprítóban durvára daráltam, 1 mk sóval és kevés frissen őrölt borssal ízesítettem és felöntöttem 2 dl olajjal, végül üvegbe töltöttem. A lényeg, hogy a tetején mindig legyen pár mm olaj zárórétegként.

Ez nem is komoly recept, inkább egy ötlet, amit kár lenne hagyni, hogy feledésbe merüljön. Az autentikus recepttől kb. olyan messze lehet, mint ide Aguascalientes, de hát ez a csúnya globalizáció már csak ilyen…

Hozzávalók 4 adaghoz:

• 4 db tortilla, bolti, vagy házi (lásd lentebb)
• 1 konzerv vörösbab chilis szószban (milyen jól jön, ha csak kevés időnk van!)
• 2-3 szál újhagyma
• 2-3 szelet bacon (elhagyható)
• 2 paradicsom
• kb. 2/3 piros kaliforniai paprika
• kb. 8 jégsalátalevél
• pár karika hegyes erős
• max. 10 dkg sajt

Elkészítés:

1. A tortillához 1:1 rész sima és egyéb (rozs-, vagy esetünkben kukorica-) liszt kell, 4 darabhoz 10-10 dkg, ehhez adunk egy nagy csipet sót és annyi vizet, amennyitől rugalmas tésztát kapunk, nálam ez most 1 dl-t jelentett. A tésztát 4 részre osztjuk, és lisztezett deszkán 2-3 mm vékonyra nyújtjuk. Egy száraz palacsintasütőben oldalanként pár perc alatt megsütjük úgy, hogy a tésztát egy spatulával vagy kanál hátával a serpenyőhöz nyomogatjuk, így foltokban picit odakap és ettől szép rusztikus lesz. Nehogy kiszáradjon! Mivel nincs benne tojás, nem kell neki sok idő. Érdemes frissen kisütni és tálalásig egy rácson tárolni, egyébként könnyen átlecskesedhet vagy ilyesmi.
2. A „meleg blokkhoz” 2 szál újhagymát karikára vágunk és pici olajon (a szalonnával) megpirítjuk, hozzáöntjük a chilis szószos vörösbabot, és néhány perc alatt sűrűre rotyogtatjuk.
3. A hideg szekcióhoz a maradék hagymát, a hegyes erős ill. kaliforniai paprikát és a paradicsomokat vékony karikákra szeljük, a sajtot finomra reszeljük, a salátát megmossuk, leszárítgatjuk.
4. Az összeállítás csak annyi, hogy a tortillákra kb.2-2 salátalevelet fektetünk, erre jön pár kanál babos ragu, aztán sorban a többi zöldség, végül a sajt. Az egészet feltekerjük és alufóliába csavarjuk (különben szétnyílik). Gyorsan megvan, fél óra alatt.

Neveltetésem egyik alapköve a spórolás, így kissé pirulva nézek a tükörbe, hogy „csak” egy salátára ennyit költöttem, de az úgy volt, hogy megláttam a boltban a híres-hírhedt Halloumi sajtot, amit a szakirodalom (Nigella Bites) elsősorban grillezve, chilivel megszórva készít el.  Néhány szeletet megkóstoltam így magában, és beláttam, hogy az én szájízemnek kívánkozik még mellé némi saláta, itt meglódult a fantáziám és így kavartyoltam össze ezt a kvázi „de luxe” vacsorát.

Hozzávalók 2 főre:

• 6-8 szelet, ½ - ½  cm vastag halloumi szelet
• 4-5 szelet szárított sonka
• 4 marék madárbegy saláta
• 2 tk ecet (Bencés borecet diólevéllel és zsályával – Pannonhalmi Főapátság)
• 8 tk olaj (extra szűz olívaolaj oregánóval)
• só
• bors
• citrom
• 1 friss chili, kimagozva, vékony csíkokra vágva (kézmosás!!!)

Elkészítés:

1. A salátát óvatosan megmosom, tiszta konyharuhára teszem, majd a kezemmel körözve „kicentrifugázom”. 1 rész ecet – 4 rész olaj arányban vinaigrettet keverek, kicsit sózom (a sajt is sós!), borsozom, majd összeforgatom a salátával, és két tányérra halmozom.
2. Erre jönnek a művészi igénnyel J elrendezett sonkacafatkák.
3. A sajtot csak a legvégén készítem el, ami nem áll másból, mint hogy olaj nélkül felhevítek egy serpenyőt, és oldalanként kb. ½ -1 perc alatt megsütöm a sajtokat (két villával lehet forgatni, de óvatosan, mert könnyen szétmállik). A tálra teszem, megszórom a chilivel, megfröccsentem pici citrommal.

Magában, vagy a „nyomkodós hús” mellé köretnek. Nyamm!

Hozzávalók:

• 40 dkg zöldbab
• 18-20 dkg feta
• 5 dkg fenyőmag
• (1 csomag petrezselyem)
• 10 dkg olajbogyó
• 4 ek olívaolaj
• 1 citrom leve
• bors, ízlés szerint só

Elkészítés:

1. A babot roppanósra főzzük, hideg vízben többször átöblítjük, lecsöpögtetjük.
2. A fenyőmagot száraz serpenyőben megpirítjuk. A fetát felkockázzuk. Az olajból, citromból dresszinget készítünk és összeállítjuk a salátát.

Forrás: Warde – Harris. A francia konyha

Illusztráció: Pauline Campanelli/art.com^TM

És itt látható egy másik változat: a zöldbab-feta párosítás maradt, meg az öntet is, viszont a fenyőmagot és olajbogyót felváltotta a pirított, sózott tökmag. Így is nagyon finom:

• 30 dkg száraz tészta (masni, penne, stb.)
• 2 sült kaliforniai paprika (aki gázzal főz, házilag is elkészítheti*, nekem villanytűzhelyem van, így boltit vettem)
• 1 marék pirított mogyoró (dió) + valamennyi a tetejére
• 2-3 gerezd fokhagyma
• 1-2 chili
• 8 dkg reszelt kemény sajt (parmezán)
• 2 tk koriandermag
• 2,5 dl tejszín
• só
• bors

1. A tésztát kifőzzük.
2. Közben a sült paprikát, a mogyorót, a sajt felét, a fokhagymát, koriandert, chilit és tejszínt összeturmixoljuk, sóval, borssal ízesítjük.
   
3. Összemelegítjük, és ebbe forgatjuk a kifőtt tésztát. Tálaláskor megszórjuk a maradék sajttal és durvára tört mogyoróval.

*A paprikákat közvetlenül az erős gázlángra rakjuk, húscsipesszel forgatva kb. 10 perc alatt feketére sütjük a héját, majd jól záródó nejlonzacskóba rakjuk, így a zöldségek saját gőzükben rövid idő alatt megpuhulnak. Ezután papírtörlővel letörölgetjük róluk a rászenesedett héjat és kicsumázzuk-magozzuk.

Forrás: Stahl Judit. Gyorsan, valami finomat. - kis változtatásokkal.

Illusztráció: Daphne Brissonnet/art.com^TM

Tegnap a háziasszonyok szokásos rövid lefolyású alkotói válságát éltem át (nem tudtam, mit főzzek), csak lapozgattam a könyveim, de semmi nem volt szimpatikus. Aztán megakadt a szemem az alábbi recepten. Tudom, óriási botorság pont ilyenkor padlizsánt venni, de csak egy kellett bele, és olyan melengető volt az íze, hogy megérte. Százszor jobb, mint ahogy kinéz!

Hozzávalók:

• 1 db padlizsán (enyém 35 dkg volt, recept 50-et ír)
• 1,5 ek só (fél kilóshoz 2 ek)
• 1 dl olívaolaj
• 3 gerezd fokhagyma
• 2 doboz 40 dkg-os hámozott paradicsom-konzerv
• 2 ek sűrített paradicsom
• 1 púpos ek morzsolt oregánó
• szerecsendió
• 1 ek szárított bazsalikom (akinek van friss, a végén vagdossa a tetejére)
• (a recept írt 2 ek balzsamecetet is, de én kihagytam)
• 40 dkg csavart tészta (fusilli)
• 25 dkg túró (ricotta lett volna, de én sima tehéntúróval csináltam)
• só
• bors
• (sajt megszóráshoz)

Elkészítés (kicsit átvariáltam az eredetit, de a lényegi elemeket megtartottam):

1. A padlizsánt meghámoztam (nem kötelező, de én nem szeretem a héját), jó 1 cm vastag szeletekre vágtam, majd azokat mérettől függően 4-6 cikkre szeltem. A padlizsánhúsokat megszórtam 1,5 ek sóval, majd bő 10 percet állni hagytam.
2. A fokhagymát megpucoltam, lereszeltem, és egy nagy átmérőjű, viszonylag magas falú edényben (a szósz ugyanis később köpköd!) 2 ek olívaolajon elkezdtem fonnyasztani. Eközben gyorsan leturmixoltam a paradicsomkonzerveket (lével együtt). Mikor a fokhagyma már kicsit megdinsztelődött, hozzáadtam a sűrített paradicsomot, kicsit pirítottam, majd hozzáöntöttem a pürésített paradicsomkonzervet. Beleszórtam a fűszereket (oregánót, bazsalikomot, jó nagy csipet frissen reszelt szerecsendiót) majd sóztam, borsoztam. Közepes lángon majdnem fél óráig rotyogtattam. Érdemes lefedni, mert különben a tűzhely körül moshatjuk a követ és a csempét. Aki akarja, most öntse bele a balzsamecetet.
3. Míg a szósz főtt, vizet forraltam és kifőztem a tésztát.
4. Tehát ez egyik kezemmel néha megkutyultam a szósz, a másikkal a tésztát pesztráltam, a harmadikkal pedig kisütöttem a padlizsánt: leöntöttem róla a tányér alján összegyűlt sós levet, kicsit szitára téve átöblítettem (először hülyeségnek gondoltam a recept ezen részét, de bevált), konyhai törlőkendőn leszárítgattam, majd a maradék olívaolajon két részletben aranyszínűre pirítottam.
5. Tálaláskor a tésztára szószt locsoltam, összeforgattam, rárakosgattam a padlizsánszeleteket (csak a végén, hogy ne törjön össze), rámorzsoltam ízlés szerinti mennyiségű túrót és saját bónuszként némi hűtőben talált sajtot is reszeltem rá.

Ahhoz képest, hogy vegetáriánus, meglepően laktató (le a sztereotípiákkal!)

Hozzávalók:

• 12,5 dkg kukoricadara
• jófajta kolbász vagy szalámi, amennyi jólesik (én annyit használok, amivel egy rétegben ki tudom „csempézni” a polentát
• ¾ l tej
• 5 ek olívaolaj
• kb. 10-15 dkg Provolone sajt (ennek hiányában én pizzamozzarellát raktam rá)
• só
• bors

Elkészítés:

1. A sütőt előmelegítem 210 C-ra (légkeveréses 190 C). A sajtot a nagy lyukú reszelőn lereszelem, a kolbászt felkarikázom, és kivajazok/olajozok egy szögletes püspökkenyérformát (nem a 30 cm hosszút, hanem a rövidebbet).
2. A tejet lassan felforralom egy magas falú edényben (a fövő puliszka előszeretettel puffog), majd hozzáöntöm az olívaolajat. Megsózom, borsozom, majd hozzáöntöm a kukoricadarát. Addig kavargatom, amíg tejbegríz sűrűségűre nem fő (ez pár perc alatt megvan). Ekkor lehúzom a tűzről és beledolgozom a sajt harmadát, ami rögtön elolvad benne.
3. A kész polenta felét a sütőformába simítom, majd lefedem egy réteg kolbásszal. Igyekszem gyorsan dolgozni, mert a puliszka elég gyorsan megdermed. Ekkor rásimítom a polenta második felét is. Aki nagyon szereti a kolbászt, rakhat rá még egy réteget, de szerintem felesleges. A tetejét megszórom a maradék sajttal.
4. A sütőben kb. 10 percig sütöm, amíg a sajt szépen rá nem olvad és kicsit meg nem pirul.

Gyorsan megvan és szerintem nagyon finom.

Buday Péter receptje még 2005-ből.

Amikor érettségire készültem, gyakran kértem Anyukámtól ezt az ételt. A mai napig nagyon szeretem, bármennyit meg tudnék enni belőle, így már többször saját kezűleg is elkészítettem. Itt jön be viszont a „rutin meg az évek”-faktor, ugyanis az eredetiben a karfiolrózsák egyben maradtak – szerintem én túl kicsire vágtam őket. Lehet, hogy ebben a formában enyhén szólva nem az évtized legfotogénebb étele, de ez az ízén cseppet sem változtat.

Hozzávalók:

• 1-2 ek olaj
• 1 nagy fej hagyma
• 1 tk pirospaprika
• 1 kisebb fej karfiol
• 2-3 marék rizs
• só
• bors

Elkészítés:

A hagymát apróra vágtam, olajon megdinszteltem. Lehúztam a tűzről, megszórtam pirospaprikával, majd hozzáadtam a karfiolt, amit előtte rózsáira szedtem. Felöntöttem annyi vízzel, ami épp ellepte, majd hozzászórtam 3 marék rizst - nekem viszonylag kicsi kézfejem van :-). Sóztam, borsoztam, a lángot közepesre mérsékeltem és addig főztem a „pörköltet”, amíg a rizs és a karfiol puhára nem főtt és be nem szívta a vizet.

Hozzávalók:

• 50 dkg csirkemellfilé
• só
• bors
• 1 ek liszt
• 1 csokor újhagyma
• 5 cm gyömbérgumó
• 2 kis alma
• 2 ek vaj
• 1 ek olaj
• 1,5 dl száraz fehérbor
• 1 ek étkezési keményítő
• 2-3 tk magos mustár
• 2 ek méz
• 1,5 dl tejszín

Elkészítés:

1. A húst 2-3 cm-es kockákra vágjuk, sózzuk, borsozzuk, 1 ek lisztet szórunk rá, amivel összeforgatjuk.
2. Az újhagymát karikákra vágjuk, a meghámozott gyömbért lereszeljük.
3. Egy közepes, mélyebb serpenyőben az 1 ek olaj és 1 ek vaj keverékén kb. 5 perc alatt aranybarnára sütjük a csirkemellkockákat (nehogy kiszáradjon!), szűrőlapáttal kiszedjük, leborítva melegen tartjuk.
4. A serpenyőbe még 1 ek vajat dobunk, ezen megdinszteljük a hagymát, ráönjük a bort. Közben az almát kimagozzuk, 8-12 részbe vágjuk (kvázi kockára), majd a gyömbérrel együtt a hagymás alaphoz adjuk. Sózzuk, borsozzuk, kb. 5 perc alatt puhára pároljuk.
5. A keményítőt összekeverjük a mustárral és mézzel, valamint a tejszínnel. A mártást a hússal együtt a hagymás-almás raguhoz adjuk, összerottyantjuk.
6. Szerintem krumplipürével a legjobb.

Forrás: Stahl Judit. Gyorsan, valami finomat. Park Könyvkiadó, Budapest, 2003., 59. old.