Na, ez valami ízetlen szénajellegű izének hangzik, meg a kép se a legjobb, pedig ez a krém nagyon finom ám, és legalább annyira egyszerű elkészíteni (a hozzávalókat egyszerűen össze kell keverni). Ez itt fél adag, kettőnknek így is 2 reggelire volt elég.

Hozzávalók:

½ répa, finomra reszelve

10 dkg krémsajt (esetünkben natúr Medve)

2 ek finomra reszelt sajt (Pannónia)

újhagyma zöld részre apróra vágva

finomra őrölt bors

ajánlottak még 1 ek joghurtot, de szerintem az felhígítaná

ugyancsak ír a recept petrezselymet, de az most kimaradt

Forrás: Schinharl – Dickhaut. A sütés alapkönyve. Magyar Könyvklub, Bp., 2003. 128. old. „Helga kedvence” néven

A sokak által már bemutatott sajttekercs nálunk ismert változata.

Hozzávalók:

• 25 dkg trappista, egy darabban
  
• 4 db tojás
• 4 cikk kockasajt
• 10 dkg vaj
• 1 kis fej vöröshagyma
• vékony kolbász vagy szalámiszeletek (vega változatban cukkíni)
• bors
  

Elkészítés:

1. A trappistát sütőzacskóban forró vízbe rakjuk (közepes lángon forrdogáljon) fél órára, vagy addig, amíg gyurma-szerűen formázható nem lesz. 10 perc erejéig melléköltöztetjük a tojásokat, hogy azok is megfőjenek.
2. Közben robotgépben apróra vágjuk a hagymát, majd hozzákockázzuk a vajat és a kockasajtot. A főtt tojásokat a reszelő kisebb lyukán lereszeljük, majd kanállal hozzákeverjük a krémhez, borsozzuk.
3. A sajtot egy nagy darab sütőpapíron 3 mm vastagságú téglalappá nyújtjuk, megkenjük a krémmel - a szélein maradhat pár centi üresen -, erre jönnek a kolbászszeletek. Hosszabb oldalánál fogva feltekerjük, alufóliába csomagoljuk, egy éjszakára hűtőbe tesszük, ettől kidermed és az ízek is összeérnek, a hagyma is megszelídül.

Szerintem érdemes lenne kipróbálni egy húsmentes változatot is, itt zöldséghámozóval farigcsált, hámozatlan salátacukkíni-csíkokat lehetne a téglalap hosszabb oldalával párhuzamosan ráfektetni, így szeleteléskor előbukkannának a sötétzöld héjpöttyek. Mivel a cukkíni nem túl domináns, ez esetben snidlinget vagy újhagymát használnék, de azért a krémbe egy icipici chili is elférne. 

I think this is the beginning of a beautiful friendship. Teljesen olyan, mint amilyet a Mama csinált. Egyelőre 2 kg-ból készítettem, folytatás várható.

Kis elméleti háttér (bővebben itt):

A szilvalekvár akkor lesz igazán tartós, ha magas a cukor-, ill. alacsony a víztartalma.

• Édesség: ideális esetben cukor hozzáadása nélkül is lehetséges, jelen esetben azért került bele valamennyi.
• Víz: nincs mese, egyötödére be kell sűríteni a lekvárt, ez teljesen hagyományos módszerrel kilónként egy óra folyamatos keverést jelent. Ez utóbbi teher egy részét veszi le a vállunkról a sütő, de nem teljesen, szóval így is bőven lehet karizomfejleszteni.

Hozzávalók 2*7dl-es üveghez:

• 3,5 kg szilva (ha lehet, már eleve alacsony víztartalmút válasszunk, ideális a besztercei, az ún. „nemtudom”, ill. a kék penyigei fajta)
• 60 dkg cukor
• 0,5 dl ecet (10%-os)

Elkészítés:

1. A szilvát ledaráljuk, cukorral összekeverjük. Egy magas falú zománcos (teflon) tepsi alját-oldalát kiöblítjük az ecettel, de a maradékot benne hagyjuk. Beleöntjük a szilvadarálékot, majd légkeveréses 140-150 C-os sütőben annyi óráig sütjük, ahány kiló a szilvánk (3,5). Nem kevergetjük, mert különben leéghet!!!
2. A sütési idő leteltével lábasba öntjük a híg pépet, majd folyamatos kavargatás mellett olyan sűrűre főzzük, hogy a fakanalat húzva lássuk az edény alját. A receptem szerint elég fél óra, én azért egy óráig kevergettem.
3. Sterilizált üvegbe kanalazzuk, lekötjük, száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.

Forrás: Magdika kolléganőm, aki a rokonaitól tanulta

Tippem: A még félkész mű előszeretettel pöfög, így beüzemeltem egy olajban sütéshez használható, tollasütőre hasonlító zsírfogó hálót, aminek a közepébe egy kb. 6 cm átmérőjű kört vágtam, ezen keresztül lehet kavargatni, de felfogja a lávaszerű kilövelléseket.

Illusztráció: The National Archives/art.com^TM

Ez egy csodálatos recept. A tea egészen különleges zamatot ad a húsnak, ami omlós és szaftos lesz az ízes páclében, ami sütés közben pompás pecsenyelévé fő. Hidegen legalább annyira jó, könnyen hajszál vékonyra szelhető, kiváló szendvicsbe is.

Az eredeti recept 1,5 kg pecsenyekaraj sütéséhez elegendő hozzávalókat sorol fel, én ezt lecsökkentettem, de zárójelben megadom az eredeti mennyiségeket is.

Hozzávalók:

• 90 dkg (1,5 kg) csontozott karaj (nálam két darabban)
• 10 g (gramm!) füstös ízű tea (Lapsang souchong) (ezen a mennyiségen nem változtattam, mert az én teám csak filteres és nem szálas volt, és már elég régóta várta sorsát a polcon)
• 2 (3) gerezd fokhagyma
• 2 dkg (u.a.) friss gyömbér
• 1 tk (1 kk – igen, itt még az eredetinél is többet használtam) fűszerkeverék, ami őrölt gyömbérből, szegfűszegből, szerecsendióból és borsból áll
• 1 (u.a.) ek olaj (pisztáciaolaj lett volna ideális)
• ¾ (1) ek konyhasó
• ¾ (1) ek cukor
• 3 alma
• 1 kk fekete tea (jünnant vagy cylonit ajánl, én szálas earl grey-t használtam)
• 5 dkg vaj
• só
• bors

Elkészítés:

1. A sót és a cukrot összekevertem, és minden oldalán alaposan bedörzsöltem vele a húst, amit aztán tálcára tettem és három órán át érleltem.
2. A sütőt előmelegítettem 210 C-ra (190 C légkeveréssel). A teát 1,5 dl (maradtam az eredeti folyadékmennyiségnél) forró, de nem forrásban lévő vízbe raktam, és öt percig állni hagytam, majd leszűrtem.
3. A fokhagymagerezdeket és a gyömbérdarabot lereszeltem, hozzá adtam a fűszereket és az olajat, végül a leszűrt teát. A húsokról kicsit letörölgettem a fölösleges sós-cukros keveréket, majd egy kisebb jénaiba raktam őket. Az elkészült híg páclevet a húsokra locsoltam és még 20 percig állni hagytam.
4. Az alufóliával (matt felével felfelé) lefedett karajt először 20 percig sütöttem, majd levettem róla a fóliát, és még 30 percig sütöttem úgy, hogy közben nyolc-tízpercenként megforgattam, és minden egyes forgatáskor át is kenegettem a húst a páclével. (1,5 kg-hoz is ugyanezt a sütési időt adja meg a recept.)
5. Amikor úgy láttam, hogy már csak tíz perc van hátra, az almákat kettévágtam, magházukat kikanyarítottam, majd 1,5 cm-es cikkekre vágtam őket. Egy teflon serpenyőben megolvasztottam a vajat, belerakosgattam az almákat, amiket óvatosan sóztam, borsoztam és megszórtam a teával. Néhány perc alatt félpuhára pároltam őket.

Forrás: Brochard, Gilles. Nagy teaenciklopédia. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 2003., 101.old.

A hétvégi rakott kel készítése során maradt kb. 40 dkg kelkáposztalevelem, így eszembe ötlött ez az egyszerű saláta, amit már máskor is próbáltam. Könnyen összedobható, fokhagymás pirítóssal pedig ideális vacsora.

Hozzávalók:

• 40 dkg kelkáposzta, vékony csíkokra vágva (próbáltam nyers kelkáposztával és blansírozottal is, mindkettő nagyon finom)
• 20 dkg sonka, csíkokra vágva
  
• 2 csupor snidling, nálam ez nem volt, így 1 fej apróra vágott fehérhagymával pótoltam, de bármi fantázia szerinti megfelel, pl. újhagyma is

Az öntethez:

• 6 ek tejszín
• 6 ek tejföl
• 1-2 ek fehérborecet (nálam mézes almaecet)
• 1 tk porcukor
• só és frissen őrölt bors

Elkészítés:

A felaprított hozzávalókat összekeverjük az öntettel és kész is.

Forrás: Stahl Judit. Gyorsan, valami finomat.