birsalma bejegyzései

2007. október 15.

Hétvége

Az elmúlt 3 nap publikálható recept-ügyileg majdnem zéróval egyenlő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem főztem, sőt. Pénteken barátok aludtak nálunk, és mivel KicsiVúhoz hasonlóan már én is jártam úgy, hogy a vendégek fanyalogtak a több órán át műgonddal kotyvasztott újításomra, így hosszas előzetes egyeztetés után a rakott krumpli mellett maradtunk (és akkor így akarja az ember megváltani a világot!).

Szombat-vasárnapra két bloggerina kollegina receptjét próbáltam ki – elvégre az ember ne főzzön mindig újat, hanem használja ki a virtuális közösség adta lehetőségeket. Mindkettő fenomenális lett. Most gonoszul nem árulom el, melyikek, erről majd később.

 

 

De azért álljon itt egy apróság:

Fényképezhető stádiumba jutott a második adag birsalmasajtom, ami a jubileumi nosztalgiázó VKF! kiírástól ihletetten nagymamám terítőcskéjén látható. Sajnos a formából kiborításnál homokszem került a gépezetbe, így enyhén rücskös a felszín, de fogjuk rá, hogy rusztikus.

 

2007. október 9.

Birsalmasajt

A hétvégén birsalmasajtot készítettem. Mielőtt olvastam volna Chili&Vanília leírását, meg voltam róla győződve, hogy ez egy nagyon nehéz dolog, (még lekvárt sem főztem soha életemben). Ám C&V receptje kedvet hozott a próbához. És jelentem, ez egy tök egyszerűen elkészíthető finomság, még akkor is, ha nem mikróban főzzük, én ugyanis attól egy kicsit idegenkedem. A főzés előtt azért még elolvastam Horváth Ilona meg Péter Jánosné javallatait is, és mindent egybevetve a következőképpen jártam el:

 

 

Hozzávalók:

  • birsalma (nálam 3 nagyobb darab, ez egy őzgerincformát – mert szerintem ilyen „régimódi” édességhez az dukál – félig tölt meg)
  • cukor (a nettó birsalmapüré súlyának – szakirodalomtól függően – 80-100 %-a. Én, miután belekóstoltam a megpárolt pürébe, és elkámficsorodtam annak savanyúságától, a 1:1 arány mellett döntöttem.)

Elkészítés:

  1. A birsalmákat magházzal, héjjal, de kukac nélkül nagyobbacska darabokra vágjuk, és felöntjük annyi vízzel, amennyi ellepi. Kuktában a kis szelep felpattanása után még 20-25 percig pároljuk. Aztán kukta ki a teraszra, szelepen gőz ki (szigorúan az utca felé, nehogy hason-kézen-arcon égessük magunkat!! Ne tántorítson el az utcán-udvaron állók furcsa tekintete!).
  2. Az így megpárolódott gyümölcsdarabokat egy szitára rakjuk, hagyjuk kihűlni. (Azon még gondolkodnom kell, hogy legközelebb a párolólével mit kezdjek. Esetleg lehetne birsalmaszirupot főzni belőle…?)
  3. Kihasználva a várakozási időt a kinézett „öntőformát” kibéleljük átlátszó folpackkal.
  4. Mikor a gyümölcs kihűlt, könnyedén lehúzhatjuk róla héját és kivágjuk a magházát. Az így nyert nettó gyümölcshúst turmixgépben lepürésítjük. (Ez a kézi hámozgatás kissé maszatolós, így aki akarja, szitán át is törheti, de szerintem az még macerásabb.)
  5. A birspürét lemérjük. Nálam ez 41 dkg lett, így egy másik tányérban kimértem pontosan 41 dkg cukrot. :)
  6. A pürét egy (vastag falú, odakozmálásra nem hajlamos) lábasba rakjuk, és viszonylag magas lángon elkezdjük hevíteni. Amikor már annyira besűrűsödik, hogy (Horváth Ilonát idézve) „a fakanalat elhúzva látszik a lábas alja”, akkor hozzáadjuk a cukrot. Ettől pillanatok alatt újra megfolyósodik, és innentől az én edényemnek csak pár perc kellett, amíg sűrű masszává nem főtt. (Ez kb. sűrű lekvár-állagot jelent.)
  7. A birsalmasajtot gyorsan a formába egyengetem (azért gyorsan, mert viszonylag rövid idő alatt megköt), és hagyom szobahőmérsékleten kihűlni. Ne nagyon piszkáljuk, mert az elején még ragad a fóliához és ha matatrászunk rajta, akkor beszakadozhat, mint nálam. Nyugalom, nálam már másnapra megkötött annyira, hogy a fólia gyönyörűen lehúzható lett. Mikor már megtartja a formáját, egy tálcára borítjuk, és hűvös helyen egy hétig száradni hagyjuk. Az enyém ideje szombaton jár le, egyelőre bolti tömbgyümölcsíz-állagú.

Azt mondják az okosok, hogy fóliába becsomagolva hónapokig eláll.

Szerintem ez is kitűnő ajándék, hiszen nem bolti, hanem házi készítésű, hosszan eltartható finomság.

Terv: ha még kapok jó birsalmát és lesz időm, főzök még egy adagot, amit csinos kis pudingformákban dermesztek ki. Celofánnal összefogva szerintem pofás lenne.

2007. október 8.

Birsalmalikőr

Engem is megfertőzött a birsalma-láz. Ez a hétvégén két dologban nyilvánult meg:

  1. Készítettem birsalmasajtot. Régebben ezt egy házi szilvalekvár főzéséhez hasonló nehézségű dolognak tartottam, de kiderült, hogy ez nem igaz (kép hamarosan!)
  2. Úgy döntöttem, kombinálni kellene a Ritával elkezdett ünnepi ajándék dolgot ezzel a rövid ideig kapható szezonális hozzávalóval. Így bukkantam rá erre a birsalmalikőr-receptre. Annyira egyszerű, hogy az már fáj. Ahogy a végső kavarintásnál megnyalintottam a kanalat, roppant finomnak találtam már most az ízét, és már azon ábrándoztam, hogy milyen finom is lesz az, amikor a birsalmák hosszú heteken át fokozatosan minden ízüket átadják az alkoholnak.

 

 

Hozzávalók:

  • 2 nagy birsalma
  • 5 dl vodka (2 csésze, nálam Kalinka)
  • 2,5 dl cukor (1 csésze)

Elkészítés:

  1. Egy legalább 1,5 l-es kapacitású üvegbe beleöntjük a vodkát és a cukrot, majd rázárjuk a kupakot és kicsit összerázzuk. (Magyrázat: 1) Azért kell ekkora üveg, hogy legyen hely a rázogatásnak. 2) Azért öntöm bele először a vodkát, hogy a gyorsan barnuló birseket rögtön beledobhassan.)
  2. A birsalmákat hosszában elnegyedeljük, és héjastul-magházastul lereszeljük, persze előbb kilakoltatva kukac-pajtikat. A reszeléket frissiben az üvegbe töltjük, megkeverjük, lezárjuk, majd hűvös, sötét helyre rakjuk.
  3. Tíz napon keresztük minden másnap rázunk rajta egyet.
  4. Eztán négy hétig hetente egyszer rázunk rajta.
  5. Sterilizált üvegbe szűrjük.

(Kis zenei ráhangolódásnak az Outcast Hey Ya! refrénjét ajánlom)

Shake it, shake it, shake,
Shake it, shake it, shake,
Shake it, shake it, shake it, shake it, suga
Shake it like a Polaroid picture

 

Ez a recept aszonygya nekem, hogy végtelenségig eltartható (megelőlegezve hozzáteszem: szerintem erre nincs bizonyíték, mert szerintem már jóval a végtelenség előtt elfogy), és hogy idővel kis üledék rakódik le az alján, de kit érdekel?